február 24.
Bessenyei György
(Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi, 1811. február 24.)

Író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, kétszáz évvel ezelőtt halt meg. A magyar felvilágosodás kezdetét 1772-től, Bessenyei György Ágis tragédiája című verses drámájának megjelenésétől számítjuk. Rendkívül jó kiállású, igen magas termetű fiatalember, aki szinte emberfeletti testi erővel megáldott. Nyilván ezért esik rá a választás, amikor a megyék két-két nemesi ifjat küldenek Bécsbe, Mária Terézia királynő nemesi testőrségébe. Olvas, tanul, és csakhamar írni akar, méghozzá magyarul, de éppen anyanyelvén alig képes kifejezni magát, a németül és franciául beszélő környezetben. Humoros-filozófiai regényét is németül írja, Der Amerikaner a címe, az előítéleteket, köztük a vallási előítéleteket gúnyolja benne. Az Ágis tragédiáját már magyarul írja, a történet az ókori Spártában játszódik, de a jelenre utal. A filozófus című vígjátékának egyik alakja, Pontyi, a magyar parlagi nemes első - és jól kifigurázott - színpadi ábrázolása. Lelke, alkata szerint humorista lett volna belőle, ha a feladat nem kényszeríti, hogy minden legyen: elbeszélő, lírikus, elmélkedő, publicista, ismeretterjesztő, kulturpolitikus. Otthagyja a testőrséget, ahol hadnagyságig vitte, és a bécsi felvilágosodás főalakja, Sonnenfels mellé kerül az udvari könyvtárba. Ez időre esik nagy szerelme a francia balett-táncosnő, Delfén iránt, akit Eszterházán ismert meg Haydn körében. Delfén azonban fiatalon tüdőgyulladásban meghal. Emléke újra meg újra visszatér Bessenyei írásaiban. Az író sohase nősült meg. A kilencvenes évektől Magyarországon élt. Örökölt kis birtokára költözik a Bihar megyei Pusztakovácsiba (ma Bakonszeg). Ott éli le író-olvasó magányában élete végső két évtizedét. Vitacikkeket és ismeretterjesztő műveket ír. Elmélkedő könyvei közül életében csak egy jelent meg, A holmi. Későbbi elmélkedő művei- mint A törvénynek útja, a Tudós Társaság, különböző történelmi csevegései a magyar múltról, a római történelemről, keserű végső vallomása, A bihari remete - mind már csak halála után jelentek meg. Csak 1930-ban került sor Bessenyei főművének, a Pusztakovácsiban született Tarimenes utazásának a kiadására is. Ez igazi felvilágosodott államregény, egy elképzelt országnak, Totoposznak politikai kalandjai, s legjobbjainak törekvése az ésszerű állam és társadalom berendezésére. Egyszerre politikai vitairat és sok vidámsággal teljes, humoros történetsorozat.

Irodalom:

Csorba Sándor: Bessenyei György világa
Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza
Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok : híres magyarok más oldalról

Teljes kalendárium