december 1.
Vörösmarty Mihály
(Kápolnásnyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.)

Magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, 210 évvel ezelőtt született egy elszegényedett nemesi család gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, majd 1816-tól a pesti piaristáknál folytatta. Apja halála után a Perczel családnál dolgozott mint nevelő, közben a jogi egyetemen tanult, tanulmányai végeztével ügyvédi oklevelet szerzett. Perczel Etelka iránt érzett szerelmét több versében is megörökítette. Első költeményeit az 1820-as években írta, 1825-ben jelent meg a Zalán futása c. eposza, amely az egész országban ismertté tette a nevét. 1825-ben Budára költözött. Író barátai támogatásával megkapta a Tudományos Gyűjtemény és szépirodalmi melléklete, a Koszorú szerkesztését, és ezt a munkát 1828-tól négy évig végezte. Egyre nagyobb részt vállalt a megélénkülő közéletben. Az MTA, melynek egyik első tagja volt, a magyar helyesírás szabályai szerkesztésével bízta meg. A Kisfaludy Társaság alapítója, és Toldy Ferenccel és Bajza Józseffel az Auróra-kör vezetője volt. Hárman közösen adták ki az Athenaeum és a Figyelmező c. folyóiratokat. Az 1837-ben nyíló Nemzeti Színházat, az Árpád ébredése c. darabjával nyitották meg. A Szózat c. költeményét 1836-ban írta meg, majd Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban, a mű ősbemutatójára május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. 1843-ban nőül vette Bajza József sógornőjét, Csajághy Laurát, akivel boldog házasságban élt. Részt vett az 1848-as forradalomban, képviselő is lett. A szabadságharc bukását követően az országgyűléssel Szegedre, majd Aradra menekült. A világosi fegyverletétel után bujdosásra kényszerült, majd 1850-ben kegyelmet kapott, és családjával együtt, először Baracskára, majd 1853-ban Kápolnásnyékre költözött. Élete utolsó éveiben Shakespeare Lear király c. drámájának fordításán dolgozott, ekkor született az Előszó (1850) és A vén cigány (1854) c. költeménye. Betegsége fokozatosan elhatalmasodott rajta, az orvosi kezelések miatt Pestre költöztek, itt hunyt el, sírja a Kerepesi temetőben található.

Irodalom:

Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza
Írók, képek, költők gyermek- és ifjúkora / szerkesztette Szabó Ödönné
Horváth János: Vörösmarty drámái
Vörösmarty-breviárium / szerk. Kaposi József, Somfainé Szűcs Mária, Dede Éva
Rajnai László: Vörösmarty Mihály : egy költő világa
Balázs Mihály: "hol jártál iskolába?": tíz magyar író gyermek- és ifjúkora

Teljes kalendárium