október 4.
Pázmány Péter
(Nagyvárad, 1570. október 4.- Pozsony, 1637. március 19.)

Egyházi író, esztergomi érsek 440 éve született, a magyar katolikus megújulás vezető alakja. Mind egyházszervezői tevékenysége, beszédei, Prédikációskönyve (1636) segítették a rekatolizációt, retorikus, árnyalt, sokszínű nyelve követendő hagyományt teremtett.

Iskoláit szülőföldjén kezdte azután Kolozsvárra ment, ahol 1583-ban elhagyta a református vallást, 1587-ben pedig a Jézus-társaságba lépett. 1601-ben a sellyei rendházba küldték elöljárói, hogy hazájában mint hithírdető működjék a katolikus vallás emelésén. 1603-ban Grazban találjuk, ahol három évig a hittudományokat tanította. 1609-ben Öt szép levél című vitairatában támadja meg a reformátor Alvinczi Pétert. Vitairatai tanulságait leszűrve állította össze a katolikus hitvédelem szintézisét (Isteni igazságra vezérlő kalauz). Grazban adja ki 1606-ban Imádságos könyvét. 1611-ben Nagyszombaton a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartottak, ahol felmentették Pázmány Pétert szerzetesi fogadalmai alól. 1616-ban előbb turóci préposttá, majd esztergomi érsekké nevezték ki. Mint a magyar katolikus egyház feje felhasznált minden eszközt, hogy a protestantizmus terjeszkedésének útját állja s azt gyengítse. Meg volt győződve arról, hogy főképp a papság erkölcsi és műveltségi hanyatlása idézte elő s könnyítette meg a protestantizmus elterjedését s csakis erkölcsös, művelt és buzgó papság képes annak határt szabni s a tiszta hitet fenntartani, ezért 1619-ben Nagyszombaton, 1623-ban Bécsben az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, amely máig is virágzik s alapítójának nevét (Pazmanaeum) viseli. 1635-ben 100.000 forintnyi alappal létesítette a magyar tudományos egyetemet, hittani és bölcseleti karral, melyet az ország fővárosába helyeztetett át, Pozsonyban a jezsuitáknak kollégiumot és iskolát; Érsekújváron és Körmöcön a ferencrendieknek kolostort alapított.

Elévülhetetlen érdeme a mai irodalmi nyelv megteremtése s mint a szó mesterét a "magyar biboros Cicero" névvel tisztelte meg nemzete. Munkáinak száma körülbelül harmincat tesz ki. A magyar barokk irodalom egyik kimagasló alakja volt.

Irodalom:

Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép : Pázmány Péter prédikációi
Isten nagyobb dicsőségére : Pázmány Péter írásai
Magyar reneszánsz udvari kultúra / szerk. és az előszót írta R. Várkonyi Ágnes In: Pázmány Péter udvartartása / Bitskey István
Bitskey István: Pázmány Péter

Teljes kalendárium