június 8.
Robert Schumann
(Zwickau, 1810. június 8. – Endenich, 1856. július 29.)
Kétszáz éve született német zeneszerző, zenekritikus. Könyvkereskedő apja zenésznek szánta, de anyja akaratának engedve jogot végzett Lipcsében, majd Heidelbergben. Wieck Frigyestől tanult zongorázni. Miután 1831-ben egyik ujja lebénult zeneszerzéssel foglalkozott, elméleti tanulmányokat folytatott. 1834-ben Wieck és mások közreműködésével Lipcsében megalapítója és szerkesztője volt a Neue Zeitschrift für Musik c. ma is tekintélyes folyóiratnak. 1840-ben az anyja belegyezése nélkül vette nőül Wieck Klárát. 1843-ban a Mendelssohn alapította új lipcsei konzervatórium tanára lett, majd. Drezdába költözött és énekegyesületet alapított. 1850-től Düsseldorfban élt városi karmester, zeneigazgató volt. Utolsó éveit elmebaj árnyékolta be, 1854-től haláláig az endenichi gyógyintézetben kezelték. A zenei romantika egyik legnagyobb lírikusa volt, az új törekvések feltétlen támogatója, műveiben a formalizmus esküdt ellensége. Művészete középpontjában a zongoramuzsika és a dalok állnak. Zongoradarabjai rögtönzésszerű közvetlenséggel, a kifejezés szuggesztív hangján szólalnak meg. Dallamalkotása, főleg összhangfűzései és ritmikája sok újat, sajátosságosat tartalmaz. Merész zenei, tartalmi és formai újításai ellenére a romantika hagyományosabb irányzatot képviselő zeneszerzője volt.
Irodalom (és zene):
Ambrózy Ágoston: Világos pillanat : Schumann életregénye
Robert Schumann: A-moll zongoraverseny, op. 54.
Robert Schumann: Klavierkonzert op. 54.
Robert Schumann Fantasy Piece, op. 73/2 In: Classics with white wine
Robert Schumann: : A gesztenyefa In:Romantikus zongoramuzsika, hangulatok és emlékek
Brahms - Schubert - Schumann : recorded at the Montpellier Festival 1990