június 5.
Gábor Dénes
(Budapest, 1900. június 5. - London, 1979. február 9.)

Száztizenöt évvel ezelőtt született fizikus, villamosmérnök, eredeti neve Günszberg Dénes volt. 1934-ben Angliában telepedett le és a British Thomson-Houston Társaság alkalmazásában kezdett el foglalkozni az elektronmikroszkópiával, majd az optika és az információelmélet számos területével. Kutatásai során a II. világháborút követően megalkotta a holográfia elméletét. A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárás, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre, legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy az új papírpénzeken, bankkártyákon. 1949-től a londoni Imperial College-ban adott elő elektronikát. Csaknem tíz évvel később 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezték ki. Munkatársaival számos nehéz és érdekes probléma megoldásával foglalkozott. Ilyen volt a Wilson-féle ködkamra, melyben a részecskék sebességét is mérni lehetett. De készült holográfiai mikroszkóp, univerzális analóg számítógép, lapos, színes tv-képcső és egy új típusú termionikus átalakító is. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén jelentős. Eredményeit több mint 100 szabadalom fémjelzi. A holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Teljes kalendárium