január 23.
Madarász Katalin
(Túrkeve, 1934. január 23.)
Madarász Katalin szüleitől örökölte a népi kultúra (zene, tánc, ének) szeretetét, édesapja színjátszó csoportot, édesanyja tánccsoportot vezetett. Tagja volt a Rajkó Zenekarnak, szerepelt a Honvéd Művészegyüttesben, a Bartók Együttesben is. 1954-ben kezdett el énekelni, s 1962-től hivatásos népdalénekes. Rendszeresen szerepel a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban Magyarországon és külföldön. Megkapta többek között a Magyar Rádió Nívódíját, Jákó Vera-díjat, Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. 2000 óta él Érden.
" A zene sok mindent el tud mondani. A magyar nótát én sem szerettem fiatal koromban, népdalos voltam, mert mindig is kíváncsi voltam a történelemre, hogy honnan jöttünk, kik vagyunk. Persze először a saját népemére, aztán másokéra is. A nótát könnyedebb, pusztán szórakoztató műfajnak tartottam. Menet közben döbbentem rá arra, hogy nem egészen volt helyes az ítéletem ebben. Lehet, hogy ahogy idősebb lettem, a szentimentálisabb érzések utolértek engem is, és bizony ezek a nóták költői módon fejezték ki ezeket az érzéseket. Már csak azért is, mert korábban éppen a nagy költőink verseit zenésítették meg a nótaszerzők, gondoljunk csak Petőfi verseire, amelyekből nagyon sok nóta keletkezett." (Madarász Katalin)