december 6.
Hunfalvy János
(Nagyszalók, 1820. június 9. - Budapest, 1888. december 6.)

A Magyar Földrajzi Társaság alapítója és első elnöke, szepességi földműves családból származott. Filozófiai, jogi és teológiai tanulmányokat folytatott; német anyanyelve mellett kiválóan beszélt magyarul, szlovákul, franciául és angolul. A berlini egyetem hallgatójaként szerette meg és választotta életpályául a geográfia művelését. 1852-ben jelent meg első fontos tudományos munkája a háromkötetes Egyetemes történet. Jelentős számú földrajzi ismeretterjesztő cikket írt a Greguss Ágosttal együtt szerkesztett Család könyve című folyóiratba. Szervezője volt a Statisztikai Hivatal megalapításának. A Tudományos Akadémia, melynek 1865-ben rendes tagja lett, megbízta A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című háromkötetes mű megírásával, amely európai színvonalra emelte a magyar földrajztudományt. 1870-től Magyarországon a földrajz első egyetemi tanára a pesti Tudományegyetemen. Ez volt a világon a negyedikként alapított földrajztanszék. Számára a földrajz természeti, történeti, sőt bölcseleti ismeretekből összeillesztett tudomány volt. Életművének jelentős részét képezi -az Egyetemes földrajz című egyetemi tankönyv mellett - a népiskolák, ipariskolák, polgári iskolák és gimnáziumok számára írt tankönyvek sora. Atlaszok, térképgyűjtemények kiadásában is részt vett.

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum állandó kiállítása - Magyar utazók, földrajzi felfedezők címmel - betekintést nyújt többek között Hunfalvy János életútjába is. Itt látható az általa szerkesztett természetföldrajzi földgömb is, melynek érdekessége, hogy ábrázolja a tengeráramlatokat és főbb hajózási útvonalakat, ugyanakkor az akkori ismeretek hiányában a sarkvidékek ábrázolása hiányos.

Neve fennmaradt a Hunfalvy-hágó (a Tengerszem-csúcsot választja el a Tátra-csúcstól), Hunfalvy-völgyecske (a Hunfalvy-hágó alatti katlan) elnevezésekben.

Teljes kalendárium