szeptember 2.
Fadrusz János
(Pozsony, 1958. szeptember 2.- Budapest, 1903. október 28.)
Zsellércsaládból származó szobrász, négy elemit és két reáliskolai osztályt végzett Pozsonyban, majd lakatosinas lett. Felszabadulásakor díszkaputervével aranyérmet nyert, faragványai pedig általános elismerést keltettek. Próbálkozott a porcelánfestéssel és a szobrászattal is. Gipszből faragott Ahasverus-fejére figyeltek fel, és számos támogatóra talált. 1886-ban ösztöndíjjal a bécsi neobarokk szobrász, Tilgner műhelyébe került, majd az ottani akadémián Hellmer növendéke lett. Első nagy megbízatása az azóta elpusztult pozsonyi Mária Terézia lovas szobor elkészítése volt (1892-96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrának tervével első díjat nyert, a művet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. 1893-ban készítette két allegorikus szobrát az Igazságügyi Palota, a mai Néprajzi Múzeum épületére. A budai várpalota épületére két Atlasz-figurát és két kapuőrző oroszlánt mintázott. Ismert műve még a Toldi a farkasokkal. Alkotásai monumentálisak, a szobrászat klasszikus tradícióját őrzik. Több műve található a Magyar Nemzeti Galériában.