augusztus 3.
Gárdonyi Géza
(Agárd, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.)

Író, költő. Eredeti nevén Ziegler Géza 150 évvel ezelőtt a Velencei-tó partján fekvő Agárdpusztán született és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték, innen vette fel a Gárdonyi nevet. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen fordult meg, pl. a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai tanulmányait kezdte. A sárospataki kollégiumban, és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban végezte a középiskolát. 1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon, majd Devecserben, Sárvárott és Dabronyban is tanítóskodott. 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát - házasságuk boldogtalan volt. Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, majd tiszteletbeli tagja. Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. Legtökéletesebben megformált írásai a novellák, főleg azok, amelyekben a paraszti világról ír. Versei gondosan fogalmazottak, de jelentéktelenek. Ezekben a költő konzervatív hajlandóságai nyilvánultak meg. Az a Gárdonyi, aki prózában Bródy mellett áll, és előkészíti Móricz Zsigmondot, merőben idegen, sőt ellenséges maradt Ady és a Nyugat modernsége iránt. Társadalmi regényeiben igen sok a kifejezetten modern törekvés. A társadalom egyre kevésbé érdekli, de nagyon sokat tud a lelki élet egyensúlyának megbomlásáról. Rossz családi élet, öngyilkosságig vivő belső meghasonlottság, gátlásokkal teljes boldogságkeresés, félelem a női szeszélytől — ez az igazi Gárdonyi-világ (Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, A hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja). Olykor azonban sikerül megtalálnia az élet idilljét (Ida regénye, Ábel és Eszter). Leghibátlanabb regényei azonban azok, amelyekben a szerelem ábrázolása egyesül a felidézett múlt képeivel: a történelmi regények (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai).

Halála után az egri vár Bebek-bástyáján temették el. A síron ez a három szó olvasható: "Csak a teste", utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké él.

Teljes kalendárium