július 11.
Reguly Antal
(Zirc, 1819. július 11. - Buda, 1858. augusztus 23.)

Néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. Az oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét. Itthoni néprajzi, embertani kutatásai is jelentősek. Nálunk elsőként használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában. Több nyugat-európai országban járt, majd Stockholmban megismerkedett egy finn könyvtárossal. Valószínűleg ez a találkozás ébresztette fel érdeklődését a finnugor nyelvrokonság kérdése iránt. 1839 őszétől bő másfél évet Finnországban töltött. Bejárta az országot, megtanulta nyelvét, volt a lappoknál, ahol néprajzi anyagot gyűjtött, Helsingforsban (Helsinki) elnyerte a tudományos világ elismerését, az ottani akadémia levelező tagjává választották. 1841 júniusában már azzal a határozott céllal érkezett Szentpétervárra, hogy kutatóútra indul a keleti finnugor népek közé. Antropológiai és néprajzi előtanulmányokat folytatott, megtanult oroszul, utána a csuvast és a keleti finnugor nyelveket tanulmányozta. Oroszországi kutatóútja során érkezett Kazanyba, onnan Permbe. Mindkét városban könyvtárakat látogatott, nyelveket tanult. Útját az udmurtok (votjákok) és a baskírok között folytatta, majd a manysi (vogul) nyelvet és néprajzot tanulmányozta, manysi szótárt állított össze, antropológiai méréseket végzett. Kutatta az Ob torkolatvidékét, az Urál északi részeit, fáradhatatlanul gyűjtötte, jegyezgette le az osztják népi énekeket. Az Orosz Földrajzi Társaság felkérésére összeállította az Urál északi részének földrajzi és néprajzi térképét. A térképen az erdőkön, mezőkön, folyókon, utakon kívül közel 500 kisebb-nagyobb települést tüntetett fel, a kormányzóságok határai mellett megrajzolva a vidék népeinek etnikai határait, és feltüntetve a saját maga által bejárt útvonalat is. Az ábrázolt vidékhez részletes magyarázatokat fűzött. Később az Urál egyik hegycsúcsát (1711 m) Regulyról nevezték le. Térképének egy példányát az MTA Kézirattára őrzi. Munkái befejeztével 1847 szeptemberében tért haza. Az akadémia ülésén a Reguly által gyűjtött néprajzi tárgyakat is bemutatták, ez volt az első néprajzi kiállítás Magyarországon. 1848 júniusában a pesti egyetemi könyvtár első őréül nevezték ki. Hivatalát haláláig viselte. Amennyire betegsége engedte, rövidebb itthoni utazásokat tett, megtanulta a fényképezés technikáját és 1857 szeptemberében a palócok körében végzett néprajzi, embertani felméréseket. Életének utolsó évében Hunfalvy Pál segítségével vogul tanulmányai feldolgozásával foglalkozott.

Irodalom:

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Teljes kalendárium