december 16.
Kodály Zoltán
(Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.)
Zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.
Kecskeméten született, szüleivel 1885-ben Galántára, 1892-ben Nagyszombatra költözött. Középiskolai tanulmányai mellett zongorázni, hegedülni és gordonkázni tanult. 1900-1905 között a budapesti Zeneakadémián Koessler János növendéke volt, ugyanezen idő alatt az egyetem bölcsészkarát is hallgatta, 1906-ban szerzett doktori diplomát. Ugyanebben az évben kapcsolódott egy évvel előbb megkezdett népdalgyűjtői munkájába Bartók Béla, akivel közösen kiadták a Húsz magyar népdalt. 1906-1907-ben Berlinben és Párizsban járt, majd a Zeneakadémia tanára lett. Első jelentős zeneszerzői sikereit a tízes években aratta, hamarosan külföldön is ismertté vált. A Tanácsköztársaság idején a Zeneakadémia aligazgatója volt. 1930-33 között a budapesti Tudományegyetemen adott elő, 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1946-49-ben elnöke. 1944-ben a kolozsvári, 1957-ben a budapesti, 1960-ban az oxfordi egyetem avatta díszdoktorrá. Három ízben (1948, 1952, 1957) kapott Kossuth-díjat. Egy életen át fáradhatatlanul harcolt az ifjúság zenei neveléséért. Ma már világszerte mint "Kodály-módszert" ismerik és próbálják követni azt a puszta elgondolást, hogy minden iskolás gyermek tanuljon énekelni és az énektanulás keretein belül hangjegyeket olvasni. Nyolcvanöt éves korában hunyt el.