október 5.
Szabó Magda
(Debrecen, 1917. október 5.)

Nemesi-értelmiségi családban született, apja jogász volt, városi tanácsnok. Tanulmányait szülővárosában végezte.Verseket írt, fordítással is kísérletezett. Érettségi után a Tisza István Tudományegyetemen, Debrecenben szerezte meg latin-magyar-történelem szakos diplomáját. 1940-től középiskolában tanított Hódmezővásárhelyen és Debrecenben, 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Ebből vált ki az Újhold, melynek körét a Nyugat hagyományait folytató, ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók (köztük Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György) alkották, itt találkozott férjével, Szobotka Tiborral is. 1949-ben visszavonták tőle a magyar írókat támogató magánalapítvány Baumgarten-díját, s polgári származása miatt állásából elbocsátották. Könyvei 1949-1958 között nem jelenhettek meg, férjét, Szobotka Tibort is kidobták a Rádióból. Szabó Magda ebben az időben általános iskolai tanár volt. 1959-től újra kiadták műveit, József Attila-díjat is kapott.

1960-ban megjelent Disznótor című regénye ezt követte a Pilátus (1963), Danaida (1964) című regényei. Első színdarabja a Kígyómarás volt 1960-ban, amely a Disznótor drámai változata. A Régimódi történetben családja históriáját írta le, amely a XIX. század kordokumentumaként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles és élvezetes. Ókút (1970) című regényében gyermekkori élményeit idézi fel. Remek útleírása a Zeusz küszöbén, ez a görög mitológiát és az írónő turista-kalandjait párhuzamosan meséli el. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban kapott formát. A Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, amelyhez ma is szorosan kötődik. Az a szép, fényes nap című drámája az államalapítás, a Béla király címmel megírt drámatrilógia a tatárjárás koráról szól.

Idén ünnepli 90. születésnapját a Kossuth-díjas írónő.

Teljes kalendárium