szeptember 27.
Kisfaludy Sándor
(Sümeg, 1772. szeptember 27. - Sümeg, 1844. október 28.)

A 235 éve született költő, egy dunántúli nagyhírű birtokos nemescsalád fia volt, atyai parancsra jogi tanulmányokat végzett, de utána katonának állt, egy ideig szolgált abban a bécsi nemesi testőrségben is, amelynek köréből indult el az új magyar irodalom. A napóleoni háborúk során francia fogságba esett. A franciák a fogoly tiszteket becsületszó ellenében szabadon hagyták élni a számukra kijelölt faluban vagy kisvárosban. Kisfaludy Sándor Provence-ba került, ahol a fogság alatt sok Petrarca-verseket olvasott. Szerelmes dalainak jó része ott született. Petrarca szonettjei adták az ötletet, hogy kialakítsa magának azt a versalakzatot, amelyet azóta is Himfy-strófának nevez a verstan. A fogságból hazatérve feleségül vette Szegedy Rózát. Ő volt ihletője a Himfy szerelmei című versfüzérének, melynek első része A kesergő szerelem, második része A boldog szerelem címet viseli. Kisfaludy előkészítője a magyar romantikának, hanem amikor megszólal az igazi romantika, akkor az a társadalmi haladást tűzi zászlajára. Ennek a meginduló romantikának a vezére éppen Kisfaludy Sándor tizenhat évvel fiatalabb öccse, Kisfaludy Károly. Amikor Kisfaludy Károly költői köréből kiemelkedik Vörösmarty, Kisfaludy Sándor magára nézve sértőnek érzi annak sikereit. Amikor egy irodalmi díjosztásnál a díjat megosztják Kisfaludy Sándor és Vörösmarty Mihály között, akkor úgy elkedvetlenedik, hogy az Akadémia további üléseire már nem is megy el. 1844-ben halt meg, hetvenegy éves korában.

Teljes kalendárium