április 11.
Kőrösi Csoma Sándor
(Erdély, 1784. március 27. - Dardzsiling, 1842. április 11.)

1784 márciusában született Erdélyben az Orbai székben lévő Kőrösön, Csoma András és Gecse Krisztina harmadik gyermekeként. Apja székely határőr katona volt káplári rangban. Gyermekéveiből hiteles feljegyzés nem maradt ránk. Nagyenyeden szolgadiák lett a Bethlen Gábor Református Kollégiumban. Itt a kollégiumban hallott először a magyarok eredetéről. Az őshaza annyira felkeltette az érdeklődését, hogy fogadalmat tett annak felkeresésére. Tanulmányaiban leginkább a földrajz, történelem és a nyelvek iránt érdeklődött. Anyanyelve mellett megtanulta a latin, ógörög, héber, német, román és francia nyelveket. Végső vizsgáit 1815 júniusában tette le Enyeden, majd brit ösztöndíjjal a göttingeni egyetemre került. Új nyelveket, az angolt és az arabot is elsajátította, de az olasz és a spanyol nyelv alapjaival is megismerkedett. 1819 őszén egy szál vászontarisznyával útnak indult Ázsiába. Tervezett útvonalát többször meg kellett változtatnia a terjedő pestisjárvány miatt míg Teheránba ért, majd továbbindult Kasmír fővárosába, Szrinagarba. Itt találkozott Moorcrofttal, a brit indiai kormány politikai megbízottjával, ő beszélte rá Csomát egy tibeti-angol szótár elkészítésére, és ajánlólevelet adott neki a zanglai főlámához. A Tibetben eltöltött idő alatt megismerkedett annak kultúrájával, a zanglai láma segítségével pedig elsajátított több mint 40 ezer szót. 1831 májusától már Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság székházában tartózkodott, ahol a tibeti-angol szótár és nyelvtan kiadását készítette elő. 1834-ben a Buddhista Misszió nyomdájában kinyomtatták az elkészült műveket. Kalkuttában látogatta meg őt Schöfft Ágoston, aki az egyetlen hiteles, élethű rajzot készítette róla. A szótár és nyelvtan kinyomtatása után egy darabig még Kalkuttában maradt, a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárát rendezte. Közben útlevelet kért Nagy-Tibetbe, mert úgy hallotta, hogy Lhassza könyvtáraiban közelebbi információkat szerezhet a magyarság eredetéről, az őshazáról. 1842 februárjában indult útnak. A Terai-mocsáron keresztül vitt útja Dardzsilingbe. Ide április 9-én már betegen érkezett és három nappal később, 1842. április 11-én elhunyt. Sírkövét a dardzsilingi temetőben a Bengáli Ázsiai Társaság emelte.

Kőrösi Csoma Sándor Dardzsilingben lévő síremléke (olajfestmény). A rézkereten Széchenyi István sorai olvashatók: "Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesülve, Kőrösi Csoma Sándor - bölcsőjét kereste a magyarnak, de végül összeroppant fáradalmai alatt. Távol a hazájától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében."

Teljes kalendárium