április 3.
Verseghy Ferenc
(Szolnok, 1757. április 3. - Buda, 1822. december 15.)
A 250 évvel ezelőtt született költő és nyelvész. Kishivatalnok családból származott, s hogy anyagi gondok nélkül tanulhasson, a papi pályára lépett, a pálos szerzetesrend tagja lett. A teológiát Nagyszombaton végezte, ahol fiatal növendéktársait héber és görög nyelvre oktatta. Mikor II. József feloszlatta rendjét, tábori lelkész lett. 1794-ben a Martinovics-ügyben elfogták, amiért a kátét terjesztette s a Marseillaise-t lefordította. A hétszemélyes tábla halálra ítélte, ezt azonban 9 évi várfogságra változtatták, Kufsteinben, Grazban és Brünnben töltötte fogsága idejét. 1803. augusztus 28-án kiszabadult és Szapáry János gróf nádori főudvarmester leányának nevelője lett; a gróf kieszközölte neki elvesztett szerzetesi nyugdíjának visszaadását is végén beajánlotta József nádorhoz magyar nyelvgyakorló mesternek. Élete utolsó tizedében az egyetemi nyomda korrektúrákkal és átdolgozásokkal bízta meg, a helytartótanács megbízásából pedig nyelvtani kézikönyveket szerkesztett. Élete végső éveit elvonultságban töltötte a budai várhegy keleti oldalán fekvő házában, ahol 1822. december 15-én halt meg.