február 8.
Neumann János
(Budapest, 1903. december 28.- Washington, 1957. február 8.)
Matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője. Iskolai tanulmányait 1913-ban kezdte meg. Beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára, ezzel párhuzamosan tanult a berlini egyetemen, vegyészmérnöknek pedig Zürichben. A zürichi vegyészi diplomájával azonos időben szerezte meg a summa cum laude matematikai doktorátust a budapesti tudományegyetemen. Ösztöndíjasként ment a német matematika fellegvárának számító Göttingenbe, ahol a Bolyai-díjas David Hilbertnek lett a munkatársa. Akkori 23 évével ő számított a berlini egyetem legfiatalabb tanárának. 1930-ban vendégprofesszornak hívták az Egyesült Államokba. Családjával együtt Amerikába költözött, 1937-ben amerikai állampolgár lett. A második világháború idején ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Tanácsadó volt Los Alamosban, ahol az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban vett részt. 1955-ben az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává nevezték ki.
Számítástechnikával és az első amerikai számítógéppel 1944-ben került kapcsolatba. Akkoriban a "Manhattan-terv" keretén belül kellett nagyon sok numerikus számítást elvégeznie, amihez gépet keresett. 1945-ben már ő volt a Princetoni Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetében az elektronikus számítógép-program igazgatója. Ott tervezte és építette meg Hermann Goldstine barátjával és munkatársával közösen az akkori legkorszerűbb IAS- vagy Neumann-számítógépet. Ma is az általa kialakított elven működik a világ valamennyi számítógépe, elvét sosem engedte szabadalmaztatni.
A Neumann-elvek alapján a számítógépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja.
Neumann János jelentős eredményeket mutatott fel más területeken is. Ő vetette meg a numerikus matematika alapjait, közgazdászként írt könyvet a játékelméletről, ami a közgazdasági tudományoknak ma is meghatározó elmélete. Fizikusként a lökés- és robbanáshullámok fizikájának vezető szakértője volt. 1957-ben Washington-ban halt meg, Princetonban van eltemetve.