Jókai Anna:
Godot megjött
2007

Jókai Anna a magyar irodalom egyik élő klasszikusa. Novelláiban, hosszúelbeszéléseiben, kisregényeiben és enciklopédikus igényű nagyprózai alkotásaiban, drámáiban, verseiben a társadalom minden rétegének kínjai, gondjai megjelennek. Már a "Ne féljetek!" (2001) c. regényben a megváltás esélyét kínálja az olvasónak, jelezve, hogy a Teremtő nem hagyja cserben a benne bízókat. Azóta apokrif versimái jelentek meg, köztük az emblematikussá vált "Ima Magyarországért" című költemény, valamint az 1956-os krónikás ének. A "Godot megjött" (2007) c. regényt évekig érlelte magában, aztán a 2006 őszén Magyarországon történt elképesztő, a diktatúrát visszaidéző események végső lökést adtak a mű megírásához. A mű tiltakozás az eldurvulás, a magyarság életkörülményeinek igazságtalanná válása, az abszurd világ, és a hétköznapjaiban is abszurddá lett magyar élet miatt.
A \"színjáték\" egy lapostányér alakú völgyben játszódik, melyet fal vesz körül. A fal közepén bezárt, elrozsdásodott kapu, mellette csapóajtók. A talaj néhol süppedékeny, üreges, máshol zörgő, és kemény. Jobbról balra lejt. Növényzet nincs, csak egy kopár fa ágai nyúlnak át a kerítésen. Ez a közép-európai ember (a magyar ember) tudatvilága. Ez a huszonegyedik századi ember tragédiája. Ebben a térben mozognak élők, holtak, és Sadot (őt senki nem várja, ő jelen van). Ki-ki a maga módján, mégis ugyanazt várják.
A "Godot megjött" műfaja a szerzőnő saját bevallása szerint is nehezen meghatározható, a spirituális realizmus egyik remekműve, a közép-európai ember tudatában játszódó (anti)regény: "Annyiban drámának tekinthető, hogy az emberi létet színpadi térben képzelem el. Az események menete sok párbeszéddel, mégis epikus formában valósul meg. Ugyanakkor számos versbetétszerű megnyilvánulás is szerepel, különösen a középső részben, amely úgynevezett álomtudatban játszódik. A líra, a dráma és az epika műfaja egyként jelen van, hiszen Godot minden műfajban megjelenik." A regényt bibliai, magyar és világirodalmi utalások, párbeszédek, versbetétek, a rádióból, hangosbemondóból olykor-olykor felcsendülő slágerek és híradások teszik összetetté (első ránézésre szaggatottá). Ennek ellenére stílusa és mondandója világos, tiszta, egyszerű.
Samuel Beckett francia regényíró számára a Godot-várás nem több a kiábrándult, reményvesztett ember kétségbeesett kapaszkodásánál, egy vágyakozási pont (műve címe is ezt jelzi: "Godot-ra várva"). Beckett várakozásokat és vágyakat megtestesítő Godot-ja valójában talán nem is létezik, az író Godot-ról nem tudja, kicsoda, nem hisz benne igazán, eljövetelét meggyőződés nélkül hajtogatja a maga és az olvasók halvány vigasztalására. Jókai Anna művének címe e téren is reménykeltőbb: "Godot megjött". Így nyilatkozik Godot-ról: "Hiszek Godot-ban, aki számomra nem a becketti nem létező figura, akire a tébláboló emberiség kétségbeesetten vár, s akiről már az elején tudjuk, hogy nem jelenik meg, mert Beckett szerint talán nincs is. Az én Godot-om a világot teremtő és elrendező nagy szellemi erő, akit mi Istennek nevezünk."
Jókai Anna könyvének célja: elgondolkodni és elgondolkodtatni az embereket azon, hogy az emberiség mai kétségbeesett helyzetében, ha kézzelfoghatóan megjelenne Godot – hírül adva, hogy csak be kell engedni őt, s minden megoldódik -, akkor mit tenne az emberiség? Ezzel arra is rá akarja irányítani figyelmünket a szerző, hogy rajtunk is sok múlik: nekünk kell beengedi Godot. A kulcs tehát az ember kezébe adatik, melyet azonban csak egyvalaki képes hitelesen megforgatni a zárban: a Krisztus-szimbólumként megjelenő Fiú.
A regény folyamán az emberi gyöngeség, gyarlóság, bűn megannyi megnyilvánulásával találkozunk... Az írónő konkrétan reagál hétköznapjainkra, a "Godot megjött" című regényét is nyilván egyszerre motiválta a világ elposványosodása és a magyarországi események. A "Godot megjött"-ben valóban láthatjuk a világ minden táján és a hazánkban is megjelenő aluljárós nyomort, a lumpenizálódást, és a világra leselkedő ökológiai veszedelmeket. A különböző szereplők igyekeznek a matéria szintjére lerángatni Istent, úgy képzelik el, mintha valamilyen Főnök, egy gyárigazgató érkezne. Rendkívül komikus módon próbálják megszervezni az ünneplést, a nagy eufóriát azonban hamarosan felváltja a félelem, a kételkedés, a gyávaság, sőt, megjelennek a Godot ellen irányuló gyilkos indulatok. S a végén hiába érkezik meg Godot, nem nyílik ki a kapu. ... Kopog, zörög, dörömböl a kapun. Be kéne engedni. Ha nincs kulcs, azért, ha van, hát azért nem nyílik a zár. Talán az emberek még éretlenek az üdvösségre. És Godot elmegy. Elmegy? Tényleg hiába volt a várakozás?
Egy fordulat eredményeként a mű mégsem végződik pesszimistán.
Jókai Anna hitvallása szerint, ha létezik az isteni rendező erő, az nem tűnik el a világból. A dolgok halasztódnak, s rajtunk, embereken áll a harmadik évezredben a felelősség, hogy mit teszünk "Godot" befogadása érdekében.
A könyvet a kiadója mint a harmadik évezred emberének tragédiáját mutatta be. Ezt több szempont is indokolta. A mű több síkon játszódik: egy égi, angyali síkon, emellett a földi síkon, illetve megelevenedik az örök ellentéterő, a világban működő gonosz, amely, mint a súgó, ott van a színpad közepén, s állandóan befolyásolni akarja az eseményeket. Végül is nem sikerül neki, de a veszedelem megmarad... A műben sűrítetten megtalálható minden, ami bennünket nyomaszt...
"Úgy gondolom, a spirituális realizmus fogalmába beletartozik, hogy emberként, közéleti személyként is figyelemmel kísérjem hazám és honfitársaim sorsát. Nemcsak jogom, hanem kötelességem is, hogy véleményt nyilvánítsak, mert annak, akinek többet adott a Teremtő, annak többet kell visszafordítani. Nem hiszem, hogy a mai bűnökről hallgatni kellene, de örökös hisztériában sem kellene élni. Van egy bizonyos mérték, amit egyre kevésbé tart be az emberi világ. Én ezt szeretném a létezésemben is, az irodalmamban is érvényesíteni. Amilyen fontosnak tartom, hogy a materiális világ jelenségeit megéljük és rendbe tegyük, ugyanolyan fontosnak tartom, hogy működésünk okát, célját magasabb spirituális szférában találjuk meg, ha tetszik, függetlenül az itt és most pillanattá törpülő jelenétől. Ne csak biológiai, hanem társadalmi, szellemi jelenségként is feltérképezzem helyünket a világban" – nyilatkozta Jókai Anna saját írói felelősségéről.

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló