Isabel Allende:
Maya naplója

Isabel Allende a kortárs spanyol irodalom egyik legolvasottabb szerzője. Maya naplója című regénye egy kamaszlányról szól, aki mélyre süllyed, de végül megtalálja a helyes utat.
Maya Vidal alig múlt tizenhat éves, szülei nem törődtek vele (anyja már gyerekkorában elhagyta, apja a munkája miatt alig-alig látja), egyedül a nagyszülei között érezte otthon magát. Amikor meghal szeretett nagyapja Pipo, elkezd lefelé csúszni a lejtőn. Egyre meggondolatlanabbul viselkedik. Először még csak „játssza” a dühös kamaszt, aztán jön a szanatórium, ahonnan Las Vegasba szökik. Az alkohol csak az első lépés a kemény drogok felé. Három év alatt megtapasztalja a legszörnyűbb élethelyzeteket. Olyanra kényszerítik, amit nem akar megtenni, úgy él, amit azelőtt el sem tudott volna képzelni magáról, míg végül ki tud szabadulni a gödörből. Tizenkilenc éves, amikor Kaliforniát elhagyva Chilébe utazik. És mi lehet csodálatosabb hely a lélek gyógyítására, mint egy eldugott sziget Chile partjainál? Távozáskor kreol nagyanyja még a kezébe nyom egy füzetet, hogy abba írja meg mindazt, amit átélt az elmúlt időszakban, hogy az emlékeit magával hordozva túl tudjon lépni a múlton. Ebben segít neki Chiloé szigete – és a naplója, ahova mindent lejegyez. Mi pedig végigkövetjük őt ezen a hosszú úton, ami valójában alig négy év története. Közben megismerjük Chiloé szigetét, és az ott élő embereket, akik részesei lettek a lány életének.
„Egyik regényalakomtól sem szenvedtem annyit, mint Mayától. Néha kedvem lett volna lekeverni neki egy pofont, hogy észhez térítsem, máskor pedig a karomba szorítottam volna, hogy megvédjem a világtól és a saját meggondolatlanságaitól.”

Kovács-Sebestyén Erzsébet

A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van...

Összes ajánló