Paulo Coelho:
A portobellói boszorkány
2007

Paulo Coelho legújabb könyve, "A portobellói boszorkány" 2007 februárjában jelent meg. Coelho így vall a regény születésének körülményeiről, mely egy valós eseményből táplálkozott: "2005 októberében Erdélyben találkoztam egy román légikísérővel, aki mesélt nekem cigány gyökereiről és arról, hogy egy osztrák család fogadta örökbe. E találkozásból szőttem meg annak a történetnek a szálait, amelyet már régóta meg akartam írni: Isten női oldalát. A portobellói boszorkány megírásához – akárcsak a többi regényemhez általában – egy hónapra volt szükségem."
Athena alakja Ariadné fonala gyanánt vezet végig a regény labirintusán. Athena, eredeti nevén Sherine Khalil, egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetõs és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát elõre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözõbb helyszínekre kerül, a világ több pontjához kötődik. Örökösen kérdez, szakadatlanul keresi a világ értelmét. Athenában, mint minden emberben, sok személyiség van együtt: a lány, az anya, a szerető, a boszorkány...
Az író a sok narrátort megszólaltató formát választotta, hogy felmutassa: mindannyian mennyire mást ás mást jelentünk a különböző embereknek. A "megszólaltatottak" közt van például Heron Ryan 44 éves újságíró, Andrea McCain 32 éves színésznő, Lella Zainab, 64 éves numerológus, Samira R. Kahlil 57 éves háziasszony, Athena anyja. A kissé mindig kételkedő férfi újságíró Heron Ryan figurája mint ellenpólus a történet szükségszerű része. "Objektívnek" és szkeptikusnak véli magát, amitől minden más szereplőnél kevésbé hisz a "portobellói boszorkányban", a mágia világában. Vallomása segít az olvasónak megérteni Athena kétségtelen tehetségét és egyedülállóságát: "ez a szerelem tette lehetővé, hogy olyan szertartásokat nézzek végig, melyeknek a létezéséről még csak nem is álmodtam, és tanúja legyek két megtestesülésnek és számos transznak. Azt gondolván, hogy csak a szerelem vakít el, mindenben kételkedtem. De a kételkedés ...segített abban is, hogy szembeszálljak a többi újságíró cinizmusával, és írjak Athenáról, a munkájáról".
Coelho többször nyilatkozta, hogy szereplői által tudja felfedezni a saját lelkét, mivel bennük ölt alakot minden kétsége és reménye. "A portobellói boszorkányban azt a kérdést feszegetem, miért zárkózik el a társadalom attól, hogy elismerje az istenség női jellemvonásait. A főszereplő, a szabadságszerető és bátor Athena volt az eszközöm arra, hogy változtassak ezen a helytelen megközelítésen, és leleplezzem a dogmatikus korlátoltságot."
Coelho, aki az életet zarándoklatnak, az írást pedig spirituális tevékenységek tartja, a regényben szereplő beduin mester szájába adja a következő önvallomást: "Egy egyszerű betű is megköveteli, hogy adjunk bele minden erőt, ami benne rejlik, mintha kőbe akarnánk vésni a jelentését. Így, amikor a szent szövegek a papírra kerülnek, bennük van az ember lelke is." Coelho e művében is megmaradt annak, ami mindig is volt: egy zarándoknak. Egyetért a buddhista szerzetes és bölcselő, Thich Nhat Hanh tanításával: "Amikor sétálsz, masszírozod és megtiszteled a földet. Ugyanakkor a föld segít, hogy megtaláld a helyes egyensúlyt a testedben és a lelkedben. Értsd meg ezt a kapcsolatot, és tiszteld kellőképpen akkor is, ha a lépésed határozott, mint egy oroszláné, elegáns, mint egy tigrisé, és magasztos, mint egy uralkodóé." Becsüljük meg a Földet.
 

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló