Börcsök Mária:
Kettészakadt Magyarország
2012
Százharminc oldal tömény, de izgalmas történelem Börcsök Mária Kettészakadt Magyarország c. könyve. Az államalapító Szent Istvántól a kiegyezésig követhetjük végig a magyar történelem zűrzavaros századait, miközben megkérdőjeleződik a hősies múlt és a történelmi személyekről alkotott idealizált kép.
„Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit…”
Korabeli írásokra, történeti kutatásokra is hivatkozva leplezi le történelmünk szereplőit és mindig bebizonyosodik, hogy a hatalomvágy, a széthúzás, az ellenségeskedés, a vagyon , a gazdagság megszerzése a történelem legfontosabb mozgatórugói. Csak néhány példa a könyvből: államalapító Szent István tűzzel-vassal irtotta a „pogányokat”, s bár az utókor igazolta a kereszténység felvételének szükségességét, a saját kora szenvedett tőle. Az árpád házi királyok uralkodását is végigkísérte a harc az utódlásért (pl. I. András és I. Béla, Salamon és Géza, Imre és II. András). Az Árpád-ház kihalása után Károly Róbertet háromszor kellett megkoronázni, mert a főurak, élükön Csák Mátéval nem akartak az Anjou királynak behódolni. Az igazságos Mátyás király (aki a korabeli „pletykák” szerint Zsigmond király törvénytelen unokája volt), börtönbe záratta nagybátyját Szilágyi Mihályt, aki a trónra segítette, Bonfinitől pedig tudjuk, hogy a súlyos adókból beszedett pénzt sokszor haszontalanságokra, fényűzésre költötte. A nép sem az ő igazságosságáról mesélt, az álruhás királyról szóló mondák Nagy Lajos király nevéhez kötődtek. II. Lajos feltehetően nem a Csele patak vizében lelte halálát, testén több kardszúrás nyomát találták. A mohácsi csata után a három részre szakadt ország hosszú évtizedeken keresztül nyögte Erdély, a habsburgok és a török porta politikai csatározásait. Függetlenségi törekvéseink is kudarcot vallottak . A Wesselényi féle összeesküvés bukását, egyik vezetőjének gróf Nádasdy Ferenc árulásának köszönhette. II. Rákóczi Ferenc bár az „elnyomottak” élére állt, de nem volt parasztvezér, hanem magyar főúr, aki nem vetette meg a pompát, nem új társadalmat akart létrehozni, hanem a régit akarta az idegen uralomtól megszabadítani. Az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja Kossuth Lajos sem volt mentes az emberi gyarlóságtól. Riválist látott a hadvezetéshez értő Görgey Artúrban, akire sietve átruházta a hatalmat a szabadságharc végnapjaiban, miközben ő álruhában menekült az országból. Kossuth a hatalom átruházásával a saját személyét akarta kivonni a kudarc felelőssége alól.
„ Nemzeti egység tehát történelmünk során soha nem létezett, mint ahogy más népeknél sem. Őseink sem voltak jobbak nálunk. Helyesebben szólva a mi nemzedékünk sem rosszabb, mint az előző nemzedékek voltak. Csakhogy a régiek már legendává lettek. A legenda pedig- mint tudjuk – vallási, nemzeti érdek és érzület alapján átformálódott valóság. Tehát nem valóság.”
Paulovits Erika
A dokumentumok címleírásának lekérdezése folyamatban van... |