Asperján György:
Fogadj szívedbe
József Attila életregénye
2005

József Attila "Fogadj szívedbe" című életregénye 2005-ben jelent meg, a szerző születésének 100. évfordulójára. A József Attiláról szóló első könyvet, József Jolánnak az öccséről írott, 1940-ben megjelent életrajzát ("József Attila élete") a korabeli kritika regényként méltatta. "A város peremén" (1950) című, szintén a nővér által készített munka az ifjúsági regény megjelölést kapta.
Asperján György könyve kifejezetten felnőtt regény, kultikus könyv. Az életutat és a költői pályát Asperján stációkra osztja, a krisztusi keresztút mintájára építi föl. (Nem elsőként teszi ezt a József Attila irodalomban.) "Életregény", de megilleti a "családregény" megjelölés is. József Attila életének regénye ugyanis emberi viszonylataiban tárul fel, s ezek közül legerősebbek a családi viszonyok (kapcsolata édesanyjával, nővéreivel). Az életrajziság pontosan kijelöli azt az útvonalat, amelyen haladnia kell a szerzőnek. A pálya legnehezebb kérdései a maguk teljes komolyságában jelennek meg az életrajzban. A költő szerelmi kapcsolatairól, betegségéről, a pszichoanalízissel összefüggő problémákról, az illegális pártban történt közreműködéséről és az ennek során kirobbant konfliktusokról kendőzetlenül, a leegyszerűsítéseket, rövidre zárásokat, elhallgatásokat mellőzve, nem egyszer nyílt vagy rejtett polémiával szól a szerző. Asperjánnak markáns véleménye van azokról a politikai, ideológiai, történelmi összefüggésekről, amelyek a költő pályáján meghatározó jelentőséggel bírtak: illegális pártmunkája, kapcsolódása a munkásmozgalomhoz, elköteleződése a marxi világértelmezés mellett. A szerző magára van utalva, ha József Attila vagy a regény mellékszereplői életének olyan mozzanatát kell megvilágítania, amelyekre semmiféle filológiai adat nem áll rendelkezésére, vagy ha be kell érnie egy-két, alig használható közléssel. A József Attiláról közkézen forgó anekdoták, történetek is forrásul szolgáltak, de sosem öncélúan, csak akkor, ha a regényírói és értelmezői elképzelést támasztották alá. A nyomorúságban töltött gyerekkorról, és a megrázó utolsó szárszói hónap történetéről tartózkodóbban, ugyanakkor elemzőbben ír, mint a közeli szemlélő, hiteles tanú József Jolán – nem próbálja túlszárnyalni a nővér által írt családi krónikát.
A "Fogadj szívedbe" cím József Attila "Hazám" című verséből való:
"S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad -
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!"
A költő halála után egyre többen figyeltek fel verseire, méltatták, elismerték költészetét. Népszerűségét jelzik a róla elnevezett kulturális intézmények, utcák, az emlékére állított szobrok, a róla elnevezett irodalmi díj. A költő versben kifejezett kívánsága teljesült: hazája elismeri, szívébe zárta.
Asperján e regénye mély empátiáról tesz tanúbizonyságot. A szerző "rokon lélek" József Attilával: eltűnt apától elhagyott, megkeseredett anya "lelences" árvaként szenvedő, vergődő fia, aki inasként, munkásszállók ágyrajárójaként, számkivetettségében menekül az irodalomhoz. József Attila költészetével való találkozása nyitja meg az értelmét, ez vezeti az eszméletig, az életét elrendező öntudatig.
Olyan József Attila-regényt tartunk a kezünkben, melyet nyugodtan rátehetünk a kritika mérlegére, és méltónak tekinthetünk az olvasók figyelmére.

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló