Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Kalendárium

július 17.
Füst Milán
(Budapest, 1888. július 17. - Budapest, 1967. július 26.)

Magyar író, költő, drámaíró, esztéta. A magyar szabadvers megteremtője. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

Fürst Milán néven született elszegényedett zsidó kispolgári családban. Jogi diplomát szerez majd felsőkereskedelmi leányiskolai tanár lett. Füst Milán a század magyar irodalmának egyik legnagyobb íróművésze, a Nyugat nagy nemzedékének egyik legnagyobb - és a következő nemzedékekre Ady után alighanem a legnagyobb hatású - költője. Ifjúkorától fogva jó barátja Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Ifjúkorától fogva versel, de nem ontja könnyedén a verseket, az ő számára minden sor gondokat adó feladat. Lassan, csiszolva, újra át- meg átírva formálja méltóságteljesen komor költeményeit. A magyar költészet leglassabban dolgozó, legaggályosabb költője. Versei formájukban nem emlékeztetnek senkire egész irodalmunkban. Füst Milán a magyar szabad vers megteremtője, és Kassák Lajos mellett legnagyobb művelője. A Tanácsköztársaság idején politikai és jogászi szerepet vállal. Ezt a magatartást az ellenforradalom nem is bocsátja meg neki: fegyelmi úton fosztják meg tanári állásától. Ettől kezdve kénytelen kizárólag irodalomból élni. Csak 1945 után tér vissza a pedagógiához, de akkor már az egyetemen. Egyik gazdag tanítványát vette feleségül, aki anyagilag végig támogatta. Első költeményei a Nyugatban jelentek meg 1909-ben. Barátságot kötött Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal. Később Weöres Sándorral mester-tanítványi kapcsolatban állt. Kisregényeinek és elbeszéléseinek jó részére jellemző egy sajátosan groteszk látásmód. Mindezek mellett kitűnő drámaíró volt. A maga kora, a színházi élet nem érdeklődött irántuk, el is ment a kedve a drámaírástól, mindössze két színpadi műve maradt, a szerencsétlen emberek szerelmi szomorúságáról szóló Boldogtalanok és a kitűnő lélektani-történelmi dráma, a IV. Henrik. 1923-ban házasságot kötött Helfer Erzsébettel. 1942-ben jelenik meg a hét évig írt A feleségem története c. nagy terjedelmű lélektani regénye Később, már a háború után világsiker lett, francia fordítás útján belekerült a század prózairodalmába. Budapest ostroma alatt bombatalálat éri lakását, évtizedekig írt Naplójának nagy része megsemmisülni látszik (később részben megkerül.)1948-ban Kossuth-díjat kapott. 1960-ban nyugdíjazták. Betegsége egyre inkább ágyhoz kötötte. 1967-ben halt meg, még megérve a Boldogtalanok Vígszínház-beli premierjét.

"A magyar irodalom legnagyobb monománja volt, a legjelentősebb magyar hipochonder. Örökké kimerült, állandóan beteg, már ifjúként aggastyán, ő már csak a kegyes halálra vár. Élete végére sikerült csak tolókocsiba kerülnie, de akkor aztán trónként használta." (Nádas Péter)

Teljes kalendárium

  Felnőttkönyvtár     Gyermekkönyvtár     Zenei Könyvtár     Jószomszédság Könyvtára     Parkvárosi Könyvtár  
Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 14.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVA TARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13
Városszépítő és Honismereti Egyesület
Adószámunk: 18691683-1-13
4,0°C
derült