Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Kalendárium

május 22.
Richard Wagner
(Lipcse, 1813. május 22. - Velence, 1883. február 13.)

A német zeneszerző és karmester egy hivatalnokcsalád kilencedik gyermekeként született. Bár festőnek szánták, őt inkább a zene és a színház vonzotta, rajongott Shakespeare-ért, Weberért és Beethovenért. 1831-ben beiratkozott a lipcsei egyetemre, elkezdett rendszeres zeneszerzést tanulni s a radikális eszmékért lelkesedett. Élete 1842-ben vett fordulatot, amikor Drezdában sikerrel mutatták be a francia opera hagyományait követő Rienzit, s szász királyi karnaggyá nevezték ki. 1844-ben került színre az első igazán "wagneres\" opera, A bolygó hollandi, majd a következő évben a Tannhäuser. A nyughatatlan komponista 1849-ben aktív szerepet játszott a drezdai forradalomban, ezért száműzték. Svájci emigrációjában kezdődött barátsága Liszt Ferenccel, aki Weimarban (Wagner kényszerű távollétében) sikerre vitte a Tannhäusert, majd a Grál-mondát feldolgozó Lohengrin premierjét dirigálta. Wagner ekkor kezdte el tervezni A Nibelung gyűrűje című, általa zenedrámának nevezett sorozatát (A Rajna kincse, A Walkür, Siegfried, Istenek alkonya). A Trisztán és Izolda témáját mecénása felesége iránt érzett beteljesületlen, de házassága felbomlásához vezető szerelme ihlette. 1862-ben amnesztiát kapott, s II. Lajos bajor király hívására diadalmenetben vonult be Münchenbe. Itt újabb szerelmi botrányba bonyolódott, elszerette Hans von Bülow karmester feleségét, Liszt Cosimát, Liszt Ferenc leányát, akit 1870-ben feleségül vett. Luzern melletti kastélyukban fejezte be Wagner legderűsebb operáját, A nürnbergi mesterdalnokokat, illetve a Nibelung-tetralógiát, s fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy önálló színházat alapítson művei megszólaltatására. Ebből az elképzelésből nőtt ki a Bayreuthi Ünnepi Játékok, itt mutatták be 1882-ben a kelta tárgyú, szakrális jellegű Parsifalt. A nagy hatású zenei újító műveire jellemző a vezérmotívum alkalmazása, a gazdag harmóniavilág s a dús hangszerelés. Wagner műveiben a zene és a saját maga által írt, dramaturgilag igényes szöveg szerves egységet alkot a díszlettel, s még a jelmezeket is maga tervezte. A zenekar és az énekesek egyenrangúak, az énekelt dallam énekbeszéddé, deklamációvá alakult át, mindezekkel az addigi olasz operahagyományokkal szemben összművészetre törekedett.

"A művészet hivatása, hogy pótolja az életet, melyet nélkülözünk." (Richard Wagner)

Teljes kalendárium

Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 14.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVA TARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13
17,0°C
derült