Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Kalendárium

január 6.
Fazekas Mihály
(Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.)

A Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentősebb alakja, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára, 245 évvel ezelőtt született. Nem volt hivatásos költő, a költészetet kulturált emberhez illő passziónak tartotta. Ősei vagyontalan katona-nemesek voltak, de a közvetlen elődök már debreceni iparos-polgárok, apja gyógykovács volt. Ő maga a híres debreceni kollégium növendéke. Tizenhat éves fővel felcsap huszárnak, s végigjárja a Habsburgok háborúinak csatatereit. A francia forradalom seregei ellen harcolva már egyre inkább az ellenfelekkel érez együtt, a császárhű lovastisztből republikánus felvilágosodott lesz. Közben két szomorúan végződő szerelem keseríti az életét. Romániában beleszeret egy moldvai parasztlányba, Ruszándába, azután Franciaországban éri el a nagy szerelem, Ámeli. Ám egyik sem tarthat sokáig, katonaként mindig továbbvezénylik Élete keserű agglegénységben telt el, de Ruszánda, majd Ámeli emléke finom hangú szerelmes költővé tette. A kilencvenes években, kellő szolgálati év után, leszerel és visszatér Debrecenbe, ahol összebarátkozik Földi Jánossal és Csokonaival. Ez a kör ösztönzi benne a költőt, de barátainál is több köze van a nép szegény rétegeihez. Katonaként együtt élt a parasztlegényekkel, ismeri gondjaikat. Verseiben a hangvétel is egyre népiesebb. Ezekben az években írja meg első fogalmazásban a Lúdas Matyit. Lúdas Matyi harca Döbrögi úr ellen a jobbágy-nemesi küzdelem humoros-szatirikus rajza. Matyi népi hős magányos, leleményes harcos, aki egyedül veszi fel a küzdelmet az igazságtalansággal, és furfanggal győz. A Lúdas Matyi nem forradalmi mű, a forradalmi remények lehanyatlása után keletkezett, de előlegezte a következő évtizedek éledő reménységeit. Fazekas a természetrajz tudósa is volt, sógorával a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellal együtt írta a Magyar füvészkönyvet. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában. Ő tervezte és készítette elő a később oly nagy hírű debreceni Füvészkertet, amelynek megnyitását azonban már nem érhette meg. Idősebb korában verset alig-alig írt, de vitairatokkal szólt bele az irodalom ügyeibe. Debrecen védelme című cikkével összevitázott Kazinczyval, mivel az Csokonaira emlékezve megvetően szólt a debreceni lokálpatrióta gőgről. Ez volt az a nevezetes Árkádia-pör. Cikksorozata, a Dorottya-levelek, melyekben könnyed, tréfás hangon fejti ki esztétikai nézeteit, hitet téve a felvilágosodás racionalizmusa mellett. Népiesség, demokratizmus, racionalizmus - ezek a jellemző sajátosságai Fazekas mondanivalóinak, amelyeket jóízű nyelven, hol a népdalhoz közelítő, hol klasszicizáló formákban is népi nyelven fejez ki.

Irodalom:

Julow Viktor: Fazekas Mihály
"Boldok, ki fákat ültet..." : Fazekas brevárium / szerk. Papp János
Csiffáry Gabriella: Rejtett arcok : híres magyarok más oldalról. In: Fazekas Mihály a botanikus

Teljes kalendárium

Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 14.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVA TARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13
17,0°C
derült