Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Könyvajánló

Jókai Anna:
Jákob lajtorjája
1982

Reális és irreális, racionális és irracionális, realista és – nyelvben, stílusban, szemléletben – attól teljesen eltérő regénypoétika összegzéseként, szintéziseként jelent meg 1982-ben a Jákob lajtorjája című regény. Ki-ki azt találta meg benne, amit akart. A valóság analóg történetmondás éppúgy fölfedezhető, mint az egzisztenciális érdekeltség. Olvasható színész és ügyésznő puszta történeteként, melyben a színházi világ kritikájától az igazságszolgáltatás bugyraiig megannyi társadalmi kérdés sűrűsödik. Figyelhet a befogadó a bölcseleti rejtelmekre. Ideális esetben a szerző eléri célját: az olvasó a különféle rétegek egységes egészeként fogja föl a könyvet. "Önéletrajzi ihletésű szépprózájából így bontakozik ki az új becsvágy: a realitás és a realitásban működő léttörvények együtthatásának kifejezése. /.../ Miközben életrajzi tapasztalatból és élményanyagból a léttörvényeket kísérli meg kiolvasni, szükségképpen egyre személyesebb, líraibb kénytelen lenni. A Jákob lajtorjája ennek a bizonysága. S ami kezdetben szociográfiai volt, vagyis a társadalmi tények tapasztalati leírása, most a személyes élet belső terében, az egyetlen élet rövidre mért idejében figyel olyan erőkre, amelyek a létezés határait és működését határozzák meg" – írta Bata Imre a regényről.
A Jákob lajtorjájában a szerző egy különös emberpár történetét meséli el. Véletlenül találkozik össze Kantár Hajnal pesti jogász, ügyészjelölt és Kazakovits Kornél, csabagyöngyei színművész. Szerelem első látásra, pedig látszólag sok minden elválasztja a két embert. A színész Csabagyöngyén a nála hat évvel idősebb, asztmás felesége családi házában lakik. Hétéves Orsi nevű kislányuk cukorbeteg. Hajnal elvált, van egy két és fél éves kislánya, Kiscili, akivel egy társbérletben lakik. A szerelem egy ideig illegális: a férfi fel-felutazik a fővárosba, ahol a társbérlők által ellenőrzött nemi életet él Hajnallal, és egyre vérremenőbb vitákat folytatnak kapcsolatuk további alakulásáról. Egy ilyen veszekedés után a férfi határoz: elválik, és pesti színházhoz szerződik. Hajnal azonban féltékeny a régi asszonyra és a növekvő beteg kislányra, a csabagyöngyeiek pedig keveslik azt az időt, amit Kornél a körükben tölt. Két malomkő közt őrlődik a színész. Idő múltával a felserdült Orsin egyre inkább elhatalmasodik a cukorbetegség. Pestre hozzák, a legjobb specialistához, de ő sem tud segíteni, sem a kedves osztályos orvos, akibe beleszerelmesedik a haldokló kislány. Aztán egy zaklatott éjszakán bekövetkezik a legrosszabb: Orsi meghal. A színész visszamegy Csabagyöngyére, és mintha csak közjáték lett volna ez a tíz esztendő Hajnallal, elvált feleségéhez költözik, és együtt ápolják Orsi emlékét.
A különös cím, a keresztény mitológia, a regénytörténet és a szereplők összefüggéseit a szöveg igen alaposan megvilágítja. A Jákob lajtorjáján történő járkálás, magas és mély közötti vándorlás az önmagunkkal való szembenézést revelálja, önmagunk megértésének szükségességére és vállalására figyelmeztet. A lelki, erkölcsi, intellektuális dilemmák, sorsképletek értelmezését segíti a folyamat leírásába ágyazott bibliai történet. A Teremtés könyve 28. fejezetében olvasható mondatok hypotextusként működnek, a regény a bibliai alaptörténet fölülírásaként is fölfogható. Jákobnak "álma volt: íme, egy létra volt a földre állítva s a hegye az eget érte. S lám, Isten angyalai le- és feljártak rajta. Íme, az Úr fölötte állt, és így szólt: »Az Úr vagyok, atyádnak, Ábrahámnak istene, Izsák istene. A földet, amelyen pihensz, neked és utódaidnak adom. Nemzetséged olyan lesz, mint a föld homokja, ki kell terjeszkedned nyugatra és keletre, északra és délre, általad és utódaid által nyer áldást a föld minden népe. Nézd, én veled vagyok. Mindenütt oltalmazlak, ahová mégy, és visszavezetlek erre a földre.«". Az Úr megerősíti Jákobot vállalt feladatában. Ám a regény mégsem az eleve elrendelést emeli ki, a finom hangsúlyeltolódás is jelzi, hogy itt elsősorban az embernek kell döntenie és cselekednie. Kantár Hajnal a történet fölolvasását azon a ponton szakítja félbe, amikor a külső segítség felajánlásáról van szó. Rónay László figyelmeztet arra, hogy a bibliai textusnak van egy jövőbe vezető szála is, "amidőn az Úr arról szól, mi történik majd a következő nemzedékekkel. Ugyanez a gondolat többször is megvillan Jókai Anna regényében: amiért Hajni és Kornél hiábavaló áldozatokat hoz, s ami az ő életükben végül is egykedvű belenyugvásra vezet, az a következő generációkat már arra ösztönözheti, hogy helyesebb életelvet alakítsanak ki maguknak és megpróbálják elkerülni azokat a buktatókat, melyeket e regény hősei meg sem kíséreltek kikerülni..."
Összegezve az eddigieket: a meglepően különös, szokatlanul komponált regény formaeszményét a létra-motívum archaikus és mitikus jelentéseinek szemszögéből érthetjük meg igazán, s itt nemcsak Jákob álma vonható be vizsgálódásunk körébe. Felemelkedés, átértékelés, egyik szintről a másikra való átmenet szellemi útjának szimbólumáról lévén szó Jókai Anna kiváló vezérmotívumot talált regényéhez. A létrafokok a létezés különféle szintjeit és fokozatait jelölhetik, de az életéveknek is megfeleltethetők. Értelmezhetők a minőség, az előre illetve fölfelé haladás, de a mennyiség és a látszat megtestesítőiként is. A hősök egyszerre süllyednek és (spirituális értelemben) emelkednek: az anyagiban, a materiálisban lefelé tartanak, a szellemiben fölfelé. Mintha test és lélek nagyon régi vitája elevenedne föl.

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló

  Felnőttkönyvtár     Gyermekkönyvtár     Zenei Könyvtár     Jószomszédság Könyvtára     Parkvárosi Könyvtár  
Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 14.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVA TARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13
31,1°C
derült