Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Könyvajánló

Somogyváry Gyula:
Vihar a levelet...
1946

A szerző, Somogyváry Gyula (1895-1953) megjárta az első és a második világháborút, újságíróként, a rádió irodalmi igazgatójaként, országgyűlési képviselőként, költőként és íróként tevékenykedett. A történelmi elbeszélő próza kiváló képviselője. Főbb regényei: "Virágzik a mandula" (1933), "A Rajna ködbe vész" (1935), "És mégis élünk" (1936), "Ne sárgulj, fűzfa!" (1939), "A pirossapkás kislány" (1941), "A hadtest hű marad" (1942), "Katonacsillag megfordul" (1944).
1946/47-ben, a Gestapo mauthauseni táborából szabadulva írta "Vihar a levelet..." c. regényét. A téma: a trianoni ország ifjú értelmiségének sorsa, tervezgetéseik, sporttevékenységük, báljaik és szerelmeik – majd a rájuk szakadt háború okozta szenvedés. A főhős Csapó Gábor, egy Veszprém megyei malomtulajdonos vállalkozó fia, aki gépészmérnöki képesítést szerezve korszerűsíti amúgy is jól jövedelmező családi vállalkozását. A regény élményt adó hűséggel ábrázolja a Lágymányos: a Műegyetem világát; az akkor Szent Imre herceg útjának nevezett Villányi út szerzetes tanárok és tanárnők által vezetett fiú- és leánygimnáziumait; a közkedvelt Kis Rabló sörözőt; a nyár eleji nagy evezősversenyt, melyet csaknem mindig a Ludovika csapata nyert meg.
Csapó Gábor 1939 nyarán bejárta a fegyverrel visszahódított Keleti-Kárpátokat, a Vereckei-szoros vidékét. A regény hőse alig szerzi meg mérnöki oklevelét, alig van ideje, hogy egy nagy bécsi műszaki cég dunántúli malomépítő terveihez hozzászólhasson: kitör a második világháború, be kell vonulnia katonának. Dokumentumszerűen hitelesek a kárpátaljai harcok pár soros leírásai. A regény bemutatja a magyarok szorult helyzetét. Hitler egyre súlyosabb nyomás alá vette hazánkat. Nemcsak a magyar búzát és jószágot préselték ki papírmárkáért Magyarországból, hanem egyre több katonát is követeltek. "Sor került a magyar mártírhadsereg – a 2. honvéd hadsereg – kiküldésére. Azért, hogy elhárítsa Magyarország feje fölül a még rosszabbat, s áldozatával megmentse a hadsereg több mint kétharmadát, és ezen túl vagy tizenöt évfolyam magyar férfinemzedékét – az esetleges jövő számára." Gábor félvak, csonka kezű tüzérzászlósként vergődik haza a szovjet hadifogságból, hogy mindent újrakezdjen. Szerelme, Szomolányi Eszter, a közjegyzőék lánya, aki már 8 éves kora óta szerette, segíti át azon a "kis hídon", mely a hitetlenségből az újra megtalált hitbe, a halálból az életre vezet. S persze az anyai szeretet, mely nem hagyja, hogy a fia magára maradjon azzal a teherrel, melyet a háború mért rá: "A Kishidat most is megtartotta az Isten – motyogta anyóka. – Mert minden pusztulásban meghagy számunkra egy kishidat, amelyen át lehet, át kell kapaszkodni a mi asszonyhitünkkel."
A cím egy sokat énekelt katonanóta kezdősora, mely szintén a szerelmet vallja a megmentő erőnek:
 
Vihar a levelet ide-oda fújja,
Szegény katonának forgandó a sorsa.
Ma még piros élet, holnap fehér álom,
Ne sajnáld a csókot tőlem, gyönyörű virágom!
 
Csendes éj harmatja reszket a virágon,
Adj egy csókot kedves, gyönyörű virágom.
Adj egy csókot édes piros rózsaszálam,
Te vagy nékem a legszentebb ezen a világon!
 
A mű történelmi regény, egy megható szerelmi történettel átszőve. Somogyváry Gyula – mint a rádió egyik akkori vezetője, és tartalékos százados – tájékozott, hiteles a doni hadműveletek ismertetésekor. Ha nem internálták volna 1950-ben, és könyve megjelenik, ez lett volna időrendben az első regény, amely a doni katasztrófáról hírt ad...

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló

  Felnőttkönyvtár     Gyermekkönyvtár     Zenei Könyvtár     Jószomszédság Könyvtára     Parkvárosi Könyvtár  
Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 14.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVA TARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13
31,1°C
derült