Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd  
Elérhetőségek
Nyitva tartás
Könyvajánló

Parti Nagy Lajos / Sárbogárdi Jolán:
A test angyala
2006

Parti Nagy Lajos neve jól cseng a kortárs magyar irodalom ismerői körében. A tágan értelmezett irodalmi groteszk markáns alkotója, az eredeti nyelvi-poétikai kreativitás művelője, a hazai posztmodernizmus meghatározó egyénisége.
"A test angyala" először 1990-ben jelent meg a Jelenkor hasábjain.
Parti Nagy Lajos e művével arra vállalkozott, hogy Weöres Sándor és Esterházy Péter nyomdokaiba lépve létrehoz egy fiktív nőalakot (Weöres Sándornál ez Psyché, Esterházy Péternél Csokonai Lili), majd e nőalak bőrébe bújva ír kisregényt. Parti Nagy Lajos fiktív nőalakját Sárbogárdi Jolánnak hívják. A szerző így nyilatkozik erről: "Ez már régóta megvolt, a Sárbogárdi Jolán, egy puszta név, ami nem kapcsolódott semmihez, de jónak tűnt. Egyrészt benne van a Charles Bovary, bár ez csak később jutott eszembe, benne van a magyar irodalom egyik őstoposza, a sár, aztán benne van a bogár, az egész kicsit töröttes, kicsit furcsa..."
Ellentétben azonban Weöres és Esterházy nőalakjaival, Sárbogárdi Jolán nem saját élettörténetét írja meg, hanem amatőr regényíróként szerelmesregényt ír. Ahogyan a műfaji megjelölés ("habszódia") is sejteti, egy könnyed lányregényről van szó. "A test angyala" a kommersz szerelmesregényeket még küllemében is parodizálja, az élvezetesen dilettáns mestermunkát nagybetűs tipográfiával jelenítve meg.
Margittay Edina (a Test Angyala) gépírókisasszony és Balajthy Dénes fiatal tévérendező között szenvedélyes szerelem gyúl. A főszereplők plátói érzései mindig belül maradnak a jó ízlés határain. Sosem lépnek át semmilyen etikai korlátot, szerelmük tiszta, bár nem mentes a félreértésektől. Útjuk összefut, majd szétválik, de közben az érzések nemhogy lanyhulnának, hanem annál tüzesebbek lesznek. Végül lelkileg teljesen összetörve, reményvesztve, egy szanatóriumban találnak ismét egymásra e mély érzésű, és igazán sokat tűrt szerelmesek – hogy érzéseiket a házasság szent kötelékében pecsételjék meg.
Ami igazán érdekes Parti Nagy regényében, az a stílus. Sárbogárdi Jolán egyszerű gondolkodású, kiműveletlen, felettébb sznob hölgy. Stílusára a leányregények negédeskedő – jóság, szépség, kifinomultság, érzékenység – paneljeinek alkalmazása jellemző. Gondjai vannak a helyesírással, az alany és az állítmány összeegyeztetésével, az idegen szavakat helytelenül használja, szövege képzavarok tömkelegével terhes. Éppen ebben áll szövegének utolérhetetlen bája és komikuma.
"Az ablakhoz érve kinyitotta a hatalmas, csupaüveg ablakot. Szép ovális arcát meglebbentette a langyos őszi huzat. Amint kis beszélgetőtársát kidobta, maga is kinézett azon...Éppen idáig jutott gondolatai láncszemében, mikor a kis Katicabogárka leért a Váci utca napfényes díszkövezetére, ám nem ütötte meg magát. Edina közepeset sóhajtott, de nem engedett szabad folyást emlékei megrohanásának munkaidőben, hanem gépéhez ült és vidáman ütni kezdte..."
Az írónő kedvelt eszköze az intertextualitás. Kinek ne jutna eszébe a következő sorokról a János vitéz szép története: "Ezután a szerelmespár búcsút intve ép kezükkel és szemük tekintetével végre elvált, mint »ágtul a levél«". Csokonai Vitéz Mihály szerelmi csalódását, A Reményhez" című vers sorait idézi fel a következő mondat – bár oda nem illő leütéssel: "Hittem szép szavadnak, mégis megcsaltál ezzel a durvasággal". "Isten Veled Remény". A töprengő Hamlet alakja is felidéződik a műben: "a tett halála a tétlenség". A háttérfestéskor megjelennek az "alföldi" rónán "furulyázó" pásztorok, a délibábos romantika, Petőfi szeretett világa. "Kusza gondolatai egymást taposták, mint az őszi fellegek. Széna vagy szalma, sóhajtotta a nép ajkán".
A mű valóságos tárháza a közhelyszerű metaforáknak és költői képeknek. "Szinte a bordái közt érezte Ámour markát melyben kibimbózó szerelme rabmadara vergődik". Gyakoriak a szóláskeveredések, -ferdítések: "Ezzel elárultad a fogad fehérjét most és mindörökké". "Hiába mondj Egon bácsi, hogy nősülj meg fiam az életed szekerével, ne sokat kukoricázzál...". Az 1989 decemberében íródott mű kora egyik jellegzetes reklámszövegét is idézi: "A Libresse segít a »nehéz napokon«".
Az író a címben szereplő testről egyetlen szót sem ejt, hacsak az elhallgatás révén nem teszi...
Parti Nagy Lajos életművében a nevek, motívumok sajátos belső vándorútra indulnak. Sárbogárdi Jolán, a dilettáns írónő később "testet ölt" az "Ibusár" című huszerettben mint egy jobb sorsra érdemes pályaudvari jegykiadó-lány. E tragikus operettparódiát a színházak is nagy sikerrel játsszák.
 

Vasné Tóth Kornélia

Összes ajánló

Csuka Zoltán
Városi Könyvtár

Érd, Hivatalnok utca 14.
23/365470/1
- www.csukalib.hu -
- Írjon nekünk emailt! -
NYITVA TARTÁS
Adószámunk: 15566991-1-13
SZJA 1%
Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület
Adószámunk: 18706330-1-13
11,0°C
elszórtan felhős